Haladás

Kipihenten ébredtünk, így sokkal előbb sikerült lebontani a sátrakat és indulni, mint ahogy azt terveztük. Pedig nem terveztünk.

A temető amely mellett aludtunk (eredetileg bent aludtunk volna ha nem zárják le egy bizonyos időpontban) adta a vizet mely szomjunkat oltotta a nap első felében. Nem annyira volt finom, kissé állott volt az ízvilág de célnak megfelelt.

Az autóútra kanyarodva érezni lehetett a nap erejét már, így bele húztunk. De az izmok a lábakban nem akarták amit a fejben az akarat, így egy lejt menetnél három satnya orgona bokor alatt a tűző napon árválkodó padok egyikére helyezkedtünk.

Leittuk magunkat és még mielőtt nagyon elkapott volna a pihenési vágy, felpattantunk a cangákra és elindultunk Valencia del Mombuey irányába egy cuki hullámvasútra emlékeztető B akárhányas, semmi forgalom a helyi gazdágon kívüli úton 300 szint lejtmenettel. Ami hosszú kilómétereken át adott One life feeling-et. Ilyet éreznek a motorosok is.

A táj szinte ugyanaz volt... Para erdők, leháncsoltbtörzsekkel, aranyló, térdig érő Selyemfű természetes matracokkal alatta, benne kismillió színes virággal. Ez az a parfüm illat ami oly kedves a kerékpáros orrnak! Mangalica sertés mindenütt, szabadtartásban. Vígkedélyűen túrtak és rohangàltak a boldok, szabadságban, sok hektár területen. Az út mellett mindenhol kerítések.

A Rio Arroche folyónál balra kanyarodva egy szuper Eucaliptus erdő ligetet fedeztünk fel, ami látható helyet ad a CaraVan autók élvezőinek is, rövid de akár hosszú távra is. Mi itt reggeliztünk végül.

Körülöttünk az élő erdő adott nagyszabású koncertet, sárgarigó, vadgalamb, gyurgyalagok, cinegék és sok más egyéb madárfajok segítségével. Élvezet volt mindebből egy nagyobb részt kivenni. Érthető módon, igaz alig jöttünk, alig haladtunk valamicskét, mégis vágytunk arra, hogy kipróbáljuk milyen is itt pihenni éjszaka.

Videó a kalandjainkról:

https://youtu.be/y9n6urqhyHU 

Végül nekilódult kis csapatunk felfelé a hosszú meredeken, a balról erősen égető érzést keltő nap társaságában. Elértük a következő folyót is, majd a harmadikat.

Itt a Bodza egy nyitott farm kapun keresztül bejutott a hűsítő vízébe, ami által kissé felfrissülést kapott. A lógó nyelv kissé visszahúzódott, mint amikor a csiga ha szemét fűszállal piszkáltuk gyerekként, a csigaházba húzta magát vissza.

Füge fa alatt 10 perc pihi, pisiszünet, majd 2,2km hosszú, igen meredek kaptatón toltuk felfelé a kerékpárokat, 100-200 méterenként meg-megállva a kisvárosig. Természetesen a legnagyobb hőségben.

Városban a templom tövében letettük magunkat. A kő finom hideg, így az alsó hűtés meg volt.

Egy helyi rendőr lépett oda hetykén Janihoz, hogy a kutyára tegyen rá pórázt, mert így nem lehet. Persze én beszéltem vele. Rá tettem , körbetekertem a nyakán és ugyanúgy mozgott körülöttünk ahogy előtte. Tegyek rá pórázt...attól több a kutya?... Aztán célba vettem egy önkormányzati dolgozót aki épp a sétálóutcán a fákat locsolta, a legnagyobb hőségben és kértem a 2 kiüresedett palackomba friss ivóvizet.

Szieszta időben a Spanyol lakosok be húzódnak házaikba vagy a bárokba. Az utcák ebben az időszakban el néptelenednek. Igazán szellemváros hatásúak, ahogy érkezésünket követő fél órával később.

Az ebédidőben megkorduló gyomrunk vitt minket tova egy helyi bárba, 50 méterre a templomtól, ahol olcsó menü helyett, ebéd tálat kínáltak részünkre fel. Teljesen jól állva a Jani vegetáriánus étkezéséhez hozzá. A hatalmas tál étel pontosan 2 megfáradt bringás elhasznált energiáját pótolta volt, akkora adagot kaptunk. A tál étel nagyobb volt mint a Jani. De mindezt sikerült lassan elpusztítanunk, Bodza is töltekezett az enyémből, tükörtojás és hús formában. Majd miután jól be laktunk, a báros is zárta a kapuit, hiszen a farmjára sietett állatait etetni.

Mi pedig vissza helyezkedtünk a templom tövébe, hűsölni, sziesztázni este 6-ig.

6-7 km távolságra kinéztem a térképen egy remek kis erdőt, ami messziről úgy tűnt, hogy alvásunknak tökéletes helyet biztosít. A Spanyol/Portugál határ után viszont csak nem akart a kerítés elfogyni, az erős emelkedés mellett. Így aggódásomnak hangot is adtam. De szerencsére mindez felesleges volt, hiszen az Univerzum energiái működnek. Amareleja kis faluja felé jobbra elfordulva, rögtön két bekötőutat vettem észre, aminek a jobboldali részén, csendesebb, eldugottabb fenyves erdő kínálta a lehetőséget a sátor felállítására.

Jani a bringát letéve feltérképezni indult, s vigyorogva ért vissza, hisz tökéletes a hely. Ugyanakkor egy mellettünk elhaladó és később lelassuló majd vissza tolató kis autó sofőrje kérdezte, van e segítségre szükség. Kaptam az alkalmon és elmondtam neki spanyolul, hogy keressük a helyet, vizet. Mire telefonált egyet és elirányított egy csendes, fenyves erdő közepén kínált helyre kb 1,8km-t megtéve. A szemből közlekedő GNR pedig leállt és kibeszélték, hogy segít nekünk szálláshelyet találni. Aztán a Portugál rendőrök is útjukra indultak, mi pedig az előttünk álló dombra kapaszkodtunk fel majd érkeztünk el a megbeszélt helyre.

Videó:

https://youtu.be/mbMTC6pmO94

Az természetvédelmi őr kedvesen mutatta a nagy helyeket és mondta, ott sátrazunk ahol szeretnénk. Így aztán kipakoltunk gyorsan, Jani vízért ment a kis faluba a fürdéshez és inni, én addig a sátramat állítottam fel, hisz a reggeli párával együtt csomagoltam el, ami nem száradt fel teljesen, s a sátorban rekedt víznek, utat kellett adni a távozásra az esti szellő erejét használva. Aztán Bodza etetése, végül a vacsoráink elkészítéseivel foglalatoskodtam. Később ettünk is.

Már sötét volt, mikor a 2 literes palackokból nyert vízzel zuhanyozni kezdtem. Az idő kellemesen langyos volt, a víz felfrissülést adott, az aznapi etap és a rekkenő hőség pedig jó alapot biztosított a teliholdas éjszakában a mélyebb alvásnak. De csak vergődtünk és forgolódtunk sokáig... Épp ezért, maradunk és megpróbálunk pihenni a mai napon.

Hogy merre indulunk el eztán, Lisboába, Alcoutimba, vagy a déli Spanyol óceánpartra, az még kérdés. Napok óta nem tudjuk eldönteni. Így maradj velem annak érdekében, hogy a további személyes Flowt követni tudd, a kalandjainkban részt vegyél, amit leírás és a YouTube videók formáiban követni tudsz.

Ui: Janinak a Revolut kártyáját nem fogadták el a boltban, de egy kedves őszhajú férfi kifizette a 3,5 eurós tételt. A boltnak nincs szerződése a Revoluttal.

Tanítása a mai napnak (2021.05.26-27):

Az Univerzum energiái működnek, csak kövesd a Flow-t!